Az energiamenedzsment ma már nem lehetőség – hanem versenyelőny
A vállalati energiafogyasztás mára stratégiai kérdéssé vált – nemcsak a költségek miatt, hanem a fenntarthatósági elvárások, az ESG-szempontok és a jogszabályi megfelelés miatt is.
A vállalati energiafogyasztás mára stratégiai kérdéssé vált – nemcsak a költségek miatt, hanem a fenntarthatósági elvárások, az ESG-szempontok és a jogszabályi megfelelés miatt is.
A Deloitte Magyarország podcastjának egyik vendége Tatár Dénes, az Axing Zrt. vezérigazgatója volt. A beszélgetés az energiahatékonyság üzleti és stratégiai jelentőségét járja körül vállalati döntéshozói szemszögből.
Az Axing Zrt. sikeresen teljesítette a NIS2 irányelvhez kapcsolódó kiberbiztonsági auditot, ezzel hivatalosan is megfelel a legmagasabb szintű adatvédelmi és információbiztonsági követelményeknek.
A nagyvállalatok számára kötelező energetikai audit nem csupán egy kipipálandó feladat, hanem egy valódi lehetőség a költségcsökkentésre, a hatékonyságnövelésre és a fenntartható működés megalapozására.
Drasztikus átalakuláson megy keresztül az energiahatékonysági piac. A tömeges lakossági projektek megjelenése az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) olyan adminisztratív és adatvédelmi kihívások elé állítja a szakmát, amelyeket hagyományos eszközökkel már nem lehet kezelni.
A CEEGEX által szervezett N6 Konferencián Bálint Zádor, az Axing Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válik a bizalom, az informatikai felkészültség és az adatbiztonság a hatékony hitelesítés kulcstényezőjévé.
Az Axing Zrt. öt munkatársa sikeresen elvégezte a Pannon Egyetem ESG tanácsadó képzését, hogy ügyfeleinket a fenntartható működésben még magasabb szinten támogathassuk.
A vállalatok számára az energiahatékonyság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem üzleti kérdés is. A költségek optimalizálása és a fenntarthatóságra való törekvés egyaránt azt indokolja, hogy a cégek korszerűsítsék energiafelhasználásukat.
Az Energiamegtakarítási Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon 2021-ben került bevezetésre azzal a céllal, hogy ösztönözze a vállalatokat az energiahatékony működésre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
2025. december 31-ig minden olyan vállalatnak, intézménynek és szervezetnek, amely 70 kW feletti névleges teljesítményű hűtő- vagy fűtőrendszert üzemeltet, kötelező energetikai felülvizsgálatot kell végeznie.